Betöltés...
2013. augusztus 4., vasárnap

A cukkinik és a padlizsánok ideje is most van

Barátnőm kérése volt, hogy egy olyan ételt találjak ki a nála tartott osztálytalálkozóra, amit hidegen is, melegen is lehet enni és azokat is meg lehet kínálni vele akik a hétköznapokban nemigen esznek zöldségeset.

Mivel végre elérkezett a szabadföldi (több mint egy hónapos a csúszás a húsvéti fagy majd az azt követő árvíz okán) paradicsomok, paprikák ideje, de még tart a majdnem új hagyma (még akad zöldje is) szezonja, elég kézenfekvőnek ígérkezett a lecsó valamely verziója. Valami olyan, ami se epét, se beleket nem bánt. Ezért szokásomtól eltérően nem került bele fűszeren kívül nyers összetevő.

A sokféle színre azért szavaztam, mert már a látvány is vidítja a szemet és a lelket. Így lett piros és sárga a paprika, fehér és lila a hagyma, lila és fehérrel tarkított a padlizsán, háromféle színű a cukkini. És persze az örökfehér, mindigízes fokhagyma se maradhatott el.

Száraz, őrölt fűszerként pirospaprika, kurkuma, szumák, fekete hagymamag és parlagfűpor ízesítette a már megszokott, bio élelmiszer előállítására is alkalmas parajdi só mellett. A zöldfűszerek közül a bazsalikom egy része a főzéskor bekerült, míg a másik része és a metélő fokhagyma csak nyersen a kész ételre.

Az összetevők mennyisége pontos a képen, a só és a szőlőmag olaj szokás szerint egy-egy kanálnyi minden kiló alapanyaghoz. Pirospaprikából valami csodát szereztem, mert bár egyetlen kanálnyit tettem az egészbe gyönyörű színt adott a kurkumával karöltve. A szumák és a feketehagymamag kicsit sötétített a lé színén. Kurkumából és belőlük egy teáskanálnyit tettem az egészbe.

Az elkészítés módja:

A padlizsánok és a cukkinik szár és virág felőli végét levágtam, amennyire keveset lehetett vágni annyira csak. A vöröshagyma, a fokhagyma és a főzőhagyma gyökerétől és héjától megtisztítva került bele, a lila hagymának csak a gyökerét vágtam le, zöld szárával együtt használtam fel. A paprikának csak a magházát távolítottam el (konkrétan kivágás után száráig lerágtam, mert finom. :D Ami maradt, az került a kukába.)

A kockára vágott hagymákat beletettem az előmelegített olajba. Mikor már kezdett enyhén fonnyadni hozzátettem a fokhagymát, a kockára vágott padlizsánt és a rövid csíkokra vágott paprikát. Ekkor került bele a teljes mennyiséghez való só.

Mikor ezek is elkezdtek fonnyadni rákerültek a száraz fűszerek, amikkel jól összekevertem, majd a paradicsom. Még egy keverés, aztán felöltöttem annyi vízzel, ami két ujjnyira elfedte az eddigieket. Amikor a víz felforrt, beletettem a kockára vágott cukkiniket, a főzendő bazsalikomot, lezártam a kuktát. Egy perc múlva sistergett, amikor lejjebb vettem a lángot és további hat percig főztem.

A végeredmény röpke tíz liternyi étel lett. Ez tíz ember két masszív adag étele. Érdemes tudni, hiszen kisebb létszámra arányosan kevesebb kell, ami garantáltan nem üti agyon a pénztárcát.

Kis infó a fűszerekről:

Szumák

A sumak nevű fűszer egy Rhus coraria nevű növény termésének őrölt pora. A sumak előfordul Szicíliában, Iránban, Törökországban, illetve az arab országokban, valamint középázsia több más országában is. Elnevezése valószínűleg az örmény summak = sötétvörös szóból ered.

Eredetileg - a citrom elterjedése előtt - savanyításra használták. Több leírás savanyú, gyümölcsös íznek jellemzi ízhatását, szerintem egy enyhén sós összetevő is van az ízében.

Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és festékanyagot is nyernek. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.

Fekete hagymamag

A kerti katicavirág termése. Amellett, hogy kellemes ízű, gyógyhatása is van:
  • asztma, bronchitis és köhögés ellen
  • immunrendszer erősítésére
  • allergiás reakciók csökkentésére
  • gyulladáscsökkentő
  • csökkenti a vesekő - képződést
  • felfúvódás, emésztési zavarok ellen
  • szoptatós anyáknál tejtermelést fokozó
  • féregűző
  • élénkítő
  • érzéstelenítő hatású.

Az ájurvéda szerint serkenti az agyműködést, elősegíti a tiszta gondolkodást és a koncentrációt.

Az ókori egyiptomiak a fáraók aranyának nevezték. Egyiptomi papirusztekercseken találtak olyan feljegyzéseket, amelyek szerint a következő bajokra sikeresen alkalmazták és ma is használják: felfúvódás, étvágytalanság, gyengeség, gyulladások, bőrbetegségek, női panaszok, felső légúti megbetegedések, magas vérnyomás, alvászavar, fejfájás, asztma. A versenylovak hörgőbetegségeit még ma is ezzel kezelik az arab világban.

Mohamed próféta állítólag azt mondta, hogy a „halálon kívül minden betegségre hatásos”. Ha ezt nem is vesszük szó szerint, azért még nagyon hasznos kis magocskáról van szó.

Kurkuma:

A gyömbérfélék családjába tartozó kurkumát az indiai népi gyógyászat és gasztronómia évezredek óta alkalmazza.

Nem véletlenül, hiszen élénksárga színe és különleges aromája mellett erős antioxidáns, emésztés-serkentő, vércukorszint-stabilizáló, gyulladáscsökkentő hatásokkal jellemezhető. Az ízületeket érintő gyulladásos folyamatokra is hatékony gyógyír.

A kurkuma alkalmazásának első írásos dokumentuma a hindu szent Védákból maradt ránk, kr.e. 1500-ból. Nem csupán a gasztronómiában volt nélkülözhetetlen, hanem a vallási ceremóniák során is használták. Az ájurvéda orvoslás emésztési panaszok, megfázás és sebek kezelésére alkalmazta.

Az indiai világ „indiai sáfránynak” nevezi. Dél-Kelet Ázsiában ételízesítőként, ételszínező fűszerként és kozmetikumok komponensekét is ismert. A curry fontos építőköve. Indonéziában levelébe csomagolják a sütésre váró húsokat, halféléket.

A népi orvoslás emésztési panaszokra, májbetegségekre, fájdalomcsillapításra, vírusok ellen, vérhígításra, bőrpanaszok kezelésére alkalmazza. Az utóbbi évtizedekben tudományos vizsgálatok is bizonyították antioxidáns tulajdonságait. Koleszterinszint csökkentő és véralvadásgátló hatású, így érelmeszesedés ellen is javasolt, megakadályozza a vérrög képződést, a trombózis kialakulását.

Mindemellett C-vitamint, káliumot, vasat, nátriumot, foszfort, magnéziumot, kalciumot is magába zár természetes, organikus formában.

Bazsalikom:

Igen sokoldalúan használható: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére.

Teája bélproblémákra, puffadás ellen, köhögéscsillapítóként használható, de nagyon jó idegnyugtató és vízhajtó ital is. A citrombazsalikom nyáron egy-egy levél fodormentával kiváló üdítő ital.

Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül.

Ehhez az ételhez az édes bazsalikomot használtam, de rendszeresen használom a fahéjas, a kámforos és a citrombazsalikomot is.

Sokféle hatást tulajdonítanak neki. Nem csak afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtat, és még a köhögést is csillapítja.

A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Emellett szerencsehozónak és a hűség jelképének is tartják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.

A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatot gyomorrontás és étvágytalanság esetén alkalmazzák. A felfúvódás és a bélgázképződés kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. Összehúzó hatása enyhíti a garatgyulladás tüneteit. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga; sebekre, sérülésekre ajánlott.

A bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta, fűszerkömény) együtt használják, de mint a mellékelt recept is mutatja a felhasználásnak csak a kreativitás vége szab határt. Nagy kedvencem a sütőtökből, vagy sárgarépából készült szendvicskrém, melyre többféle bazsalikom, érett szőlő és diós szőlőkolbász kerül (de erről részletek majd ősszel).

Fűszerpaprika és paprika:

A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék családjába soroljuk. Tudományos neve a termése esetleg csípős ízére utal.

Főzéshez soha nem használok csípős, vagy erős paprikát, viszont a kész ételhez a tányéron mindenki kedvére garázdálkodhat a paprika ízekben. Szívesen kínálom nyáron nyersen, apróra vágott formában akár levesekhez is.

A paprika régóta híres arról, hogy egészséges táplálék, gondoljunk csak a C-vitamin tartalmára, amelyből legtöbbet a fűszerpaprika tartalmaz; 10 dkg őrleményben 7-8-szor több aszkorbinsav (a C-vitamin kémiai neve) található, mint egy átlagos méretű citromban.

Magas az A-vitamin tartalma, van benne némi E-vitamin is, valamint szinte minden B vitamin képviselteti magát benne. Egy fél nagy piros paprika elfogyasztásával szervezetünk megkapja a napi A és C-vitamin szükségletét.

A paprikában van kalcium is. Ez számomra úgy derült ki, hogy láttam tavasszal egyes TV paprikákon vékony lila csíkokat. Megkérdeztem a termelőtől, mitől van? A válasz: kevés benne a kalcium.

Zöldségféléknél ritkán fordul elő, hogy a benne lévő magnézium tartalom magasabb, mint a kalcium tartalom. Van olyan paprika fajta is, amelyben tízszer annyi a magnézium, mint a kalcium. Ily módon fogyasztása csontritkulás megelőzésére is hasznos.

Erős gyulladást gátló, hat a prostaglandinsek munkájára, baktérium ellenes hatású. Segít a májnak regenerálódni a sültek által okozott károsodástól, megbénítja a herpesz vírusokat, megakadályozza a fogszuvasodást.

Nagyanyáink is használták a paprikát gyógyszerként. A népi gyógyászatban a paprikát emésztőrendszeri panaszokra, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, illetve a paprikából készített sűrű koncentrátumot fogfájásra használják. A paprika hatóanyaga a fájdalom keletkezési helyén hat.

Paradicsom:

Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik, így már több évszázados tapasztalatunk van ezzel a növénnyel.

A paradicsom fogyasztása igen csak elősegíti a szervezet fejlődését és az izmok erősödését. Tartalmának köszönhetően megtisztít és erőt ad. Antioxidáns és rákellenes táplálékunk, több mint tízféle organikus vitamint tartalmaz.

Gyógyhatása:

A paradicsom nemcsak kellemes ízű, de nagyon jó hatással van az egész testre, leginkább a májra. Hatással van a mellékvese működésére, és csökkenti a prosztatarák kifejlődését. Serkentőleg hat az immunrendszer működésére. A paradicsomlé hatására hatékonyabb a T sejtek működése a test védelmi erejében.

Szintén A-vitamin tartalmának köszönhetjük, hogy rendkívül jól hat a bőrproblémák gyógyításában és a nap által okozott égések csillapításában. Hatékonyan közreműködik továbbá az ibolyántúli sugarak által tett rombolások gyógyításában.

Nyersen szinte elengedhetetlen azok számára, akik emésztési zavarokkal küzdenek. Tartalmaz némi oxálsavat, de az emésztés serkentéséhez hozzájárul más savtartalma is. Részt vesz továbbá magában az emésztési folyamatban, a táplálék anyagcsere munkájában.

Felújítja a májat. Az egyik legjobb tulajdonsága a paradicsomlének, hogy szinte a sír széléről hozza vissza a májat. Ez részben A-vitamin tartalmának köszönhető, vértisztító képességének és még számos hasznos anyagnak, amit tartalmaz.

Organikus káliumtartalmának tulajdoníthatjuk, hogy a paradicsomlé tisztítja a vért, valamint a benne lévő többi ásványnak, hogy a szervezetből a mérgeket is képes eltávolítani. Kitűnően együttműködik a zöldbablével, bármely vegyi anyag a szervezetből való eltávolításában.

Kitisztítja a sebeket. Ha nehezen gyógyuló sebre paradicsom pakolást teszünk, hasonlóan a krumpli-pép pakoláshoz, megtisztítja a sebet és az hamarosan begyógyul.

Csökkenti a rák kockázatot, különösen a prosztata rák ellen hatékony. A paradicsomban jelen levő A, C és E-vitaminok megvédik a test sejtjeit a szabadgyökök pusztító munkájától.

Gyógyszer az önpusztító betegségekre. Furcsa táplálékunk a paradicsom. Akinek segít, azt egészségessé teszi, akár a legsúlyosabb önpusztító betegségekkel szemben is. Mindent megad a testnek, hogy elérje a gyógyulást. Ez azonban nem minden embernél van így. Ezért kell nagyon figyelnünk testünk reagálására, bármely táplálék elfogyasztása után.

Hagyma:

A Közép-Ázsiából származó jellegzetes aromájú növény rengeteg étel nélkülözhetetlen összetevője – a magyar konyha számára szinte elengedhetetlen hozzávaló. A több mint 6000 éve ismert vöröshagyma gyógyító erejét különféle klinikai kísérletek is igazolták.

A benne található értékes fitovegyületeknek és élelmi rostoknak köszönhetően a vöröshagyma egészségügyi szempontból is értékes növény. Vegyük sorra, hányféle betegségnek lehet hatékony ellenszere!

„A fokhagymától eltekintve nincs a vöröshagymánál egészségesebb étel.”

Koleszterin- és vércukorszint szabályzó hatású, a vérlemezkék összecsapódását gátló, valamint antibakteriális és gomba-ellenes hatást is kifejt. Kutatások igazolták, hogy a hagyma rendszeres fogyasztása szerepet játszhat a gyomorrák megelőzésében, illetve csökkenti annak kockázatát.

De visszatérve cseppet a gasztronómiára: a hagymából főzött lekvár, vagy a karamellizált hagyma kiválóan édesíti ételeinket - cukor nélkül.

A vöröshagyma a népi orvoslásban minden bajt gyógyító növényként ismert. Hagymáját különféle formában, nyersen szeletelve, levét kifacsarva, sülve vagy főzve, tapasznak, pépes borogatásnak vagy gyógyteának elkészítve elsősorban bőrbetegségek (leggyakrabban a gennykeltő baktériumok okozta bőrelváltozás), emésztőrendszeri rendellenesség (fokozott bélgáz képződés megszüntetésem bélgörcsök oldása, bélgiliszták kihajtása), valamint légúti megbetegedés tüneteinek enyhítésére (köhögés csillapítása, a légutak gyulladásának csökkentése és fertőtlenítése) alkalmazzák.

Bőrgyulladás, kelés (pl. körömágygyulladás) érlelésére általánosan ismert volt a vöröshagyma húsos leveléből készített „pépes” borogatás, melyet nyersen vagy sülve, összetörve, közvetlenül vagy vékony szövet között tettek a gyulladt bőrfelületre. A pépes borogatást napjában többször cserélték és a kelés kifakadásáig vagy a gyulladás megszűnéséig alkalmazták.

A köhögés csillapításának egyik jól ismert szere volt a „hagymatea” amit egész hagymából, vagy annak csak burokleveleiből – készítettek, s mézzel vagy anélkül fogyasztottak.

Gyógyító hatása a Távol-Keleten is ismert. Nemcsak hazánkban ismert a vöröshagyma gyógyító ereje. Az indiai gyógyászatban kipréselt nedvét a fülbe csepegtetve csökkentik a fülfájást. A préselt hagymalét vizelethajtásra és lázcsillapításra egyaránt adják, külsőleg pedig rovarcsípéses bőrgyulladás enyhítésére, sebek méregtelenítésére javasolják.

Nepálban a vöröshagyma préselt nedvét azonos mennyiségű mézzel keverve köptetésre, túróval és sóval keverve pedig hasmenés megszüntetésére javasolják.

A kínai gyógyászatban a vöröshagyma használata újabb keletű, táplálék- és gyógynövényként mégis sokféle betegség kezelésére alkalmazzák. Rendszeres fogyasztását a magas vérnyomás megelőzése céljából is ajánlják.

Fokhagyma:

A fokhagyma a magyar konyha egyik legjellegzetesebb fűszere. Nem kifejezetten magyar növény, hiszen különböző méretűre növő változatait szerte a világon termesztik.

Népies nevén büdöshagyma. Viszont én egész életemben azt tanultam, hogy a vámpírokat távoltartja a fokhagyma. Eszerint aki büdösnek találja a fokhagymát valószínűleg vámpír. Valamikor középiskolás koromban egy tanárom rendszeresen említette: „szaga a parfümnek, illata a fokhagymás kolbásznak van”...

Őshazája egyes források szerint valahol Ázsiában keresendő, de ismert, hogy már az egyiptomi piramisépítők is előszeretettel fogyasztották gerezdjeit. Természetesen e csodálatos épületek nem csupán a fokhagyma erejét bizonyítják, de az állítólag fokhagymaadagjuk csökkentése miatt sztrájkba lépő rabszolgáknak minden bizonnyal jó okuk volt hinni a növény jótékony hatásaiban.

Valóságos erőcsomag. Fogyasztható frissen és szárítva, olajban, alkoholban, mézben áztatva is. Képes a nemkívánatos „látogatókat” a szervezetből is kiűzni, ezzel betegségeket megelőzni.

Már napi egy gerezd fokhagyma ellátja a szervezetet A-, B- és C-vitaminnal. Ezen kívül a fokhagyma számos organikus, beépülésre alkalmas formátumú ásványi anyagot is tartalmaz (pl. szelént, jódot, káliumot, vasat, kalciumot, cinket és magnéziumot).

Gyógyhatásai között a legfontosabbként érelmeszesedést gátló tulajdonságait kell megemlítenünk. Közismert a növény értágító és vérnyomáscsökkentő hatása is, ami különösen a szem, a láb, és az agy szűkült ereiben, tehát az ún. perifériás (a szívtől távol eső) erekben érvényesül. Mindemellett a fokhagyma jótékony hatással bír a bélfodor elmeszesedett ereire, ami hasznos lehet azok számára, akik emiatt szenvednek puffadástól, felfúvódástól.

Az illatát biztosító kéntartalmú vegyületek bizonyos mértékig blokkolják a véralvadásban szerepet játszó fehérjék működését, ami segít megelőzni a szívinfarktust okozó vérrögök kialakulását. Szívműködést segítő hatása is ismert, egyes alkotóelemeinek köszönhetően lassítja a szapora szívműködést, oldja szív koszorúereinek görcsét, aminek következtében javul a szívizom vérellátottsága, nő a szív teljesítőképessége.

Értágító hatása különösen a szem, a láb, és az agy szűkült ereiben, tehát az úgynevezett perifériás (a szívtől távol eső) erekben érvényesül.

Hatásos a különböző baktériumok, vírusok és gombák leküzdésében. Enyhíti az asztmát, a megfázásos, köhögéses és légúti panaszokat. Tulajdonságai révén nemcsak a légúti megbetegedések ellen, hanem bőr-, hüvelygombásodás, bélfertőzések esetén is igen hatékony. Csökkenti a menstruációs görcsöket, a bél- és gyomorbajokat. Antioxidánsként erősíti az immunrendszer. Valószínűleg egyes daganatok megelőzésében is jótékony hatású lehet.

Érzékeny gyomrúaknak javaslom, hogy a fokhagymával újraismerkedést a savanyított fokhagymával és a mézben áztatott fokhagymával kezdjék.

Mindig nagyra értékelem, hogy fogyasztását elsősorban nyersen javasolják hiszen ennek révén hamar kiderül, ki az az ismerősöm, aki valóban értékeli a természetet és a természetest.

Egész évben őrzi egészségünket. Télen kiváló tud lenni a fokhagymás pirítós, míg nyáron a kecskesajt hagymás - fokhagymás paradicsommal bárkivel elfelejteti, hogy ezeknek illatuk is van. Igaz, a trendek ereje sokat ront az illatos növények kerülése révén az egészségünkön.

Metélő fokhagyma:

Az univerzális „gyógyszer”-nek mondható hagymanemzetség enyhén fokhagymaillatú, kellemes ízű, és évelő változata a tatárhagyma, más néven: kínai metélőhagyma. Őshazája Kína és Japán, de ma már gyakorlatilag az egész földön termesztik.

A tatárhagyma gyógyhatása megegyezik a fokhagymáéval, de kevésbé igényes, elviseli az árnyékot és az erősebb fagyokat is. A tatárhagymát nem csupán gumójáért, gyógyhatású leveleiért, virágrügyeiért és magjáért termesztik.

Házi termesztése:

Teljesen igénytelen, bármilyen szegény, homokos talajban is megél. Tömör fűszerű csomókat alkotó levelei hasonlítanak a metélőhagymáéhoz, de nagyobbak attól. Édeskés illatú, csillag alakú fehér virágai mutatós gömböcskékbe tömörülnek, ősszel nyílnak.

Gyorsan növő, terjedő tövű évelő, melyet 3-4 évente szét kell osztani. Egyaránt otthonos a fűszerkertben, veteményesben, virágágyásban. Használható szegélynek ültetve. Mutatós fehér virágai is ehetőek.

Vetéssel február végétől, tőosztással bármikor szaporítható. Termesztése a gyengébb fokhagymaillatot és az évelő növényeket kedvelőknek ajánlott, cserépben, virágládában is dekoratív. Hasonló hatással bír a szintén enyhe illatú évelő kígyóhagyma, melynek sötétpiros virágzatában ehető sarjhagymácskák ülnek. Vetés: március-áprilisban. A vetést tartsuk állandóan nedvesen, mivel nagyon lassan kel.

Gyógyhatásai:

Az egész növény antibiotikus hatású, jól használható a candida, szalmonella, kolera baktériumok okozta fertőzések ellen. Vértisztító, csökkenti a vér koleszterinszintjét, gátolja a vérrögök kialakulását, mérsékli a trombózisveszélyt. Fertőtleníti, tisztítja a légutakat, köhögés, hörghurut, tbc esetén is hatásos. Újabb vizsgálatok szerint eredményesen alkalmazható ólommérgezés, cukorbetegség és egyes tumorok (pl. a prosztatarák) kezelésében.

Házi alkalmazása:

Gyógyítás céljára az egész növényt fogyaszthatjuk nyersen, párolva vagy sülve. Pikáns ízű hosszú virágrügyei, édes illatú virágai szendvicsek, saláták ízesítésére vagy köretnek használhatók. Vastartalmú és vitaminban gazdag levelei ételekre zölden szórva emésztésserkentő hatásúak, székrekedésben szenvedőknek különösen ajánlott. Magjait elrágcsálva Kínában afrodiziákumként fogyasztják. Téli használatra alkoholban vagy olajban tartósítsuk.

Tbc, hörghurut, szamárköhögés elleni szirup: 3-4 tatárhagymát apróra vágjuk, 3 evőkanál mézzel, kevés vízzel néhány percig kis lángon forraljuk, 4-5 órán át érni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 3-4 teáskanálnyit fogyasztunk. (A gyógyszirupot fokhagymából, medvehagymából, téli hagymából és kígyóhagymából is elkészíthetjük.)

El nem fogyasztott virágait a levegő fertőtlenítésére használhatjuk a télre eltett szárazvirág csokorban.

Kerti haszna:

A szomszédságában lévő növényektől távol tartja a levéltetveket, gátolja a gombás fertőzéseket. Néhány csigára mérgező hatását kihasználva, csigainvázió ellen alkalmazhatjuk.

Parlagfű:

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) eredetileg a parlagon hagyott földeket védi a kiszáradás ellen. Az 1800-as években még neves szalonok díszvirága volt, rendkívül kellemes illata miatt. Aztán múltak az évek. Beszennyeztük a földet, a vizet, a levegőt.

Vegyszerekkel tömjük a táplálékállatokat (ma már a házikedvenceket is). De vegyszereket tömünk az ételeinkbe is. Ráadás, hogy egyes iparágak arra specializálódtak, hogy az emberek felelősségét saját egészségük iránt egymásra toligálják.

Mindezek következtében az emberek kiválasztó és méregtelenítő szervei egyre terheltebbek. Mikor elérnek egy túlterhelés szintet, a szervezet durván reagál minden plusz feladatra. Erre az állapotra ráfogták, hogy „allergiás megbetegedés” amit további vegyszerekkel akarnak eltüntetni a tünetek elfedése révén.

Ha egy ilyen növény mint a parlagfű megmarad és netán az emberek tényleg felébrednek, elkezdik a kutyaharapást szőrével módszert alkalmazni, még a végén elég sok anyagi hátterű hazugságra derül fény.

A meglepő, amit nem szoktak emlegetni: a növény eddig rejtett hatásaira bukkantak neves külföldi tudósok. Kutatásaikkal alapjaiban rengették meg az eddig károsnak hitt növény hatásmechanizmusait.

A Princeton University biokémia doktoranduszai meghökkentő kutatásokat publikáltak 2009. áprilisában a New York Times című lap kutatási rovatában, amellyel sokkolták a világ botanikus kutatóit. Rájöttek, hogy a parlagfű valójában nem tartalmaz allergén polleneket, így a világméretű allergiás megbetegedésnek sem ez a növény az oka.

Laboratóriumokban hónapokig tesztelték egy újfajta, eddig szigorúan titkosított kutatási eljárással a parlagfű esetleges pozitív hatásait. Végül, a fáradtságos és olykor bizarrul reménytelennek tűnő kísérletezések után kimutatták a sokkoló eredményt: a parlagfű jótékony hatású gyógynövény.

A hír elterjedésével számos eredményt vont maga után rövid időn belül világszerte. Katalizált számos karitatív szervezetet, önkéntes pártot és hivatalos növényvédő szervet.

A parlagfű védő mozgalmak Magyarországot is elérték már. Megalakult a MAPA, a Magyarok a Parlagfűért nevű szervezet. Célkitűzésük, hogy minél szélesebb társadalmi rétegben elterjesszék a parlagfű „jó hírét”, felnyissák az emberek szemét és leküzdjék a negatív sztereotípiákat. A szervezethez napról napra egyre több önkéntes csatlakozik, óvodákban és iskolákban elkezdtek oktatóprogramokat kiépíteni, mivel már fiatalon szeretnék ránevelni a gyerekeket a parlagfű védelmére, terjesztésére és használatára.

Ez a kutatás mára odáig jutott, hogy orvosság készült belőle - mely szokás szerint a valódi organikus összetevők károsításával készül. Azóta gyógyszeripari célra szándékosan termesztik a parlagfüvet, irtásával csak kizárólagosságot kívánnak biztosítani.

Tapasztalataink révén a parlagfű az immunrendszert erősíti, a sejtregenerációt segíti, az általános erőnlétet fokozza. Fogyasztását nem a virágzás közeli időben kell elkezdeni, hanem körülbelül novemberben, amikortól tavaszig garantáltan minden virágzó növény által kimutatott immunrendszeri károsodás elmúlik.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Hozzászólásod moderálás után jelenik meg

 
Fel